Az élet bizony nagy rendező. Ezt már eddig is tudtam, most azonban ismét bizonyított. Történt ugyanis, hogy Apa és kolléganője megnyertek egy pályázatot egy németországi továbbképzésre. Németország területe körülbelül 350 ezer négyzetkilométer, a továbbképzés helyszíne mégis a Waiblingentől légvonalban kb. 20 km-re lévő Esslingen volt. És ez még nem minden. Hétfőtől péntekig tartott a továbbképzés, a következő héten pedig iskolaszünet volt náluk. Így pénteken este találkoztunk Apával Bad Cannstattban. És a munkaszüneti nap miatt egészen keddig maradt. Így az egész hétvégét, illetve a keddet is együtt tudtuk tölteni.
Pénteken sétáltunk egyet Cannstattban, kicsit vásárolgattunk, kicsit elmerengtünk a régi időkön, mikor olyan 15-20 éve a családdal jártunk ott. Ki gondolta volna akkor, hogy egyszer itt fogok lakni? De hát, mint már azt megtudtuk, az élet nagy rendező.;)
Az oroszok, akarom mondani a magyarok már a spájzban vannak. Stuttgartban ilyen Milkát árulnak :)
Szombaton délelőtt elhoztam kölcsönbe kolléganőm biciklijét, majd eltekertünk Lau és Saci kedvenc városába, Schorndorfba. Megnéztük a városka főterét, Gottlieb Daimler szülőházát (a Mercedes autók gyártója), ettünk egy közepesen jó német süteményt (nem a cukrászatukról híresek a németek) és ittunk egy jó kávét. Délutánra még a nap is kisütött. Így a hazafelé vezető úton az ősz színeiben pompázó szőlőhegyeket is megcsodálhattuk.
Főtér
Megérdemelt pihenő
Sportos őszi délután. (Apa tájhoz öltözött.:P)
Vasárnap Ludwigsburgba mentünk. Az ottani kastély parkjában, az úgynevezett Blühendes Barockban Kürbisausstellungot tartottak. Ez annyit jelent, hogy tök kiállítás volt ott. Vagyis rengeteg féle tök kiállítva, aztán egy csomó megvásárolható tök, és mindenféle étel tökből. Gyakorlatilag minden a tökről szólt. Évek óta megrendezik ezt az eseményt. Komoly hagyománya van már a rendezvénynek. Több hétig tartanak a programok. A teljesség igénye nélkül felsorolok párat: kiállítják a legnehezebb tököt (idén 1190,5 kg-os volt), készítenek szobrokat tökből, melyeknek szalma illetve fa a váza, forradalmasítják a konyhaművészeteket a különböző tökfélékkel, rendeznek evezős versenyt tökből faragott csónakkal. Erre a rendezvényre még én sem jutottam el eddig. Érdekes volt végre megnézni, mert barátoktól és betegektől már nagyon sokat hallottam róla. A kulináris élvezeteket mi sem hagytuk ki. Ettünk tökös Maultaschet (sváb specialitás tökkel), spagettit tökmagból készült pesztóval és tökmagos fagyit. Bátrak voltunk, de nem bántuk meg.:) Amúgy volt még tökleves, tökszószos spagetti, tökös-zöldséges rizs és tökös quiche, valamint természetesen tökös sütemény is. Talán majd jövőre sorra kerül a többi finomság is...
A hatalmas park egyik része
Idén a cirkusz volt a téma
Éjszakai fényekben
Hétfőn én szorgalmasan dolgoztam, Apa pedig elvitte levegőzni a biciklimet, vagyis tekert egyet a környéken. A vacsi után próbált jobban taktikázni a Ticket to ride európai változatában, és több pontot szerezni, mint én; de ez sajnos nem olyan könnyű. (Marika készüljetek!:P) Amúgy én eddig csak az észak-amerikai változatot ismertem, ahhoz képest ebben van pár újítás, trükközés (alagút, komp, pályaudvar).
(Én a sárgával voltam.) (És fejjel lefelé is tudok nyerni.:D)
Kedden november 1-je miatt nem kellett dolgoznom. Azért nem lustálkodtuk el a napot. Nyolckor már fölkeltem, és amíg kisült a reggelihez a buci, addig összeraktam életem első almás pitéjét. Annyira igyekeztem, hogy sikerült az ujjamat is kicsit lereszelnem. A hét hátralévő részében rájöttem, hogy mennyire gyakran használom/használnám a hüvelykujjam a kezelések alkalmával. És hogy mennyire alkalmatlan bármilyen ragtapasz arra, hogy kibírjon napi kb. 50 kézmosást. Szerencsére azonban találtam egy speciális kesztyűanyagból készült, az ujjra való védő cuccot, amivel túl éltem a napokat a hét végéig.
Délelőtt aztán pakolás következett, majd kihasználva a jó időt, elmentünk egyet sétálni az itteni szőlődombokon a ragyogó napsütésben. Utána pedig indulni kellett a reptérre.... Hamar elment ez a pár nap Apa, de jó, hogy itt voltál!
"Itt van az ősz, itt van ujra,/ S szép mint mindig, énnekem."
