Szürrealizmusból realizmus.
Azt hiszem, lassan, lassan, de mindannyian egészen hozzászoktunk az új szabályokhoz. Távolságtartás, maszkviselés, lehetőleg ne fogjunk meg semmit, és mossunk utána legalább egy percig kezet, és ha tehetjük maradjunk otthon. Mindezen dolgok most már életünk megkerülhetetlen részeivé váltak. És most már talán nem érezzük magunkat annyira egy rossz álomban, hanem egyszerűen tesszük a dolgunkat. Éljük az életünket.
Az éljük az életünket jegyében, és egy kis baráti noszogatásra, én is megpróbáltam tovább élni, továbblépni. Ennek eredményeként nagyon hamar kaptam is egy telefont, és már meg is volt beszélve egy állásinterjú a hét második felére. Maga az állásinterjú nagyon jó hangulatban telt, jól elbeszélgettünk. Több mint két órát voltam ott, és gyakorlatilag úgy jöttem el, hogy fel is vettek.:) Egy újabb pipa a to-do-listán.
Hétfőtől itt csak maszkkal lehet a boltokba menni, vagy a tömegközlekedésen utazni. Szombaton Ellennel kicsit megpróbáltuk megint a normális életünket élni. Találkoztunk Waiblingenben, bementünk két már nyitva lévő boltba, vettünk egy elviteles kávét a kedvenc kávézónkban (ők is csak most nyitottak ki) és megtudtuk, hogy a piac területén is kötelező a maszk viselése. A rend őre szerint a piac olyan, mint egy nagy bevásárlóközpont. Valahol igaza van, de azért van ebben egy kis túlzás is, pláne, hogy mi csak a könyvesboltba akartunk menni, ami a piac szélén fekszik. De hát a szabály az szabály. A németek pedig szabálykövetők. (Ha pedig nem, akkor akad mindig olyan, aki betartatja velük.)
Vasárnap kirándultunk egyet Dóriékkal. Egy új helyre mentünk. Szuper volt. Kicsit, amolyan ismerd meg hazádat érzésem volt. Annyi szép hely van egyébként itt a környéken, amit még fel lehetne fedezni. Ezt a patakpartos utat Ellen ajánlotta nekem, amikor előző vasárnap arrafelé bicikliztünk.
Buchenbachtal:
Itt bizony a köveken át vezetett az út a patakon keresztül. Nagyon jó kis szakasz volt ez.
Tavasz. Színek, illatok, virágok, növények. Itt lehet azért érezni, hogy koronavírus ide vagy oda, az élet tényleg megy tovább.
