Avagy programajánló egyhetes Budapestre látogatáshoz:
1, Lőrinc és Kinga esküvője. Igaz ez az esemény fővárosunk határain kívül, de annál nyugodtabb környezetben, az Alcsúti Arborétumban került megrendezésre. Mindig nagy dolog egy esküvő, de egészen más, ha a szűk családból házasodik valaki. Jó látni a tágabb család tagjait is, akikkel nincs mód túl sűrűn találkozni.
Wedding style
2, Koszorúslány ruha varratás. Hála Heni tippjének találtam egy olyan varrónőt, aki mindig rendelkezésre állt. A mindiget pedig értsétek szó szerint. Mondtam neki, hogy szombatom fél ötkor tudok menni. Erre mondta, gyere. Ez még akkor volt, mikor a céggel Budapesten töltöttük a csapatépítő hétvégét.(Addig szabadprogramoztak a kollégák.) Aztán a következő héten, mikor otthon voltam megbeszéltünk egy hétfő reggel nyolc órát. Addigra már össze is volt tűzve a kiszabott ruha. Csütörtökre készre varrta. A próbán kiderült, hogy a cipzárral gond van, ezért azt még péntekre kicserélte. És minden időpont egyeztetésnél az volt a reakció, hogy mond, mikor tudsz jönni. Hála a varrónő rugalmasságának kész lett a ruha Dóriék esküvőjére.
3, Találkozás régi évfolyamtársakkal. Bizony nekem kell hazamenni Waiblingenből, hogy Heni és Judit évek múltával végre lássa egymást. De én szívesen megszervezem nekik a következő talit is.;) Régi barátokkal mindig jó találkozni. A szakmából meg egészen különleges. Nekem mindig érdekes összehasonlítani az itteni dolgokat az otthoniakkal. Azért remélem a következő talira csajok nem kell majd annyit várni, mint erre.;)
4, Közös délután egy exkolleginával. Timire mindig számíthatok. Lelkesen kérdezgeti, hogy mikor is találkozunk, mikor otthon vagyok. Köszi, hogy mindig vársz rám.;)
5, Meglepi névnapozás. Köszi Anya, hogy megszervezted! Köszi Apa, hogy elkészítetted (ismét) a világ legfinomabb harcsapaprikását bográcsban. És a hozzávaló túrós csuszát. Hmmmmm.....:) Mindenkinek ajánlom!;) Csajok, Marci és Erika, nagyon jók voltatok ti is, hogy nem szóltátok el magatokat. És Enikő, annyira jó, hogy jöttél. A levendulás torta pedig egyszerűen tökéletes volt.:) És, hogy miért is volt ez akkora meglepi? Egyrészt, mert júli helyett június 29.-én ünnepeltünk, másrészt, mert senki sem szólta el magát. Először akkor realizáltam, hogy mi is történik, mikor beléptem este otthon nálunk a kapun és megéreztem a kertben a harcsapaprikás illatát.:) Szuperek vagytok!!!
6, Kalandpark Rékussal.Egy Nők Lapja Café cikk nyomán jött az ötlet, hogy menjünk kalandparkba. Én már ezer éve nem voltam, és annak idején nagyon élveztem. Éppen ideje volt megint mászni egyet. Azért bőven elég, ha három órát bent van az ember. Másnap jó kis izomlázunk volt mindkettőnknek.:) (Ajánlom mindenkinek az Orczy Kalandparkot, aki kicsit bevállalósabb. Kesztyűt azonban vigyetek magatokkal, mert nem adnak. Kölcsönözni elvileg lehet, de mikor mi ottjártunk az összes épp a mosodában volt....)
7, Csajos este a gimis osztálytársakkal. Sajnos nem mindenki tudott eljönni, de nyáron eleve nehéz mindenkit összeszervezni. És nekem is általában eléggé behatárolt, hogy mikor is érek rá. Azért így is szuper volt a tali. Hétből öten ott voltunk. Jó arány szerintem.:) Mindig jó dolog leülni dumálni egy kicsit, és olyan mintha nem is teltek volna el hónapok az uccsó tali óta. Azonnal fel tudjuk venni a fonalat és aztán órákig csak trécselünk.:)
8, Fagyizás a bérmaanyukámmal. Igen, Mónival és régen volt alkalmunk személyesen hosszabb időt együtt tölteni. Ezt most sikerült bepótolni. A Levendula Kézműves Fagyizó fagylaltjai pedig még mindig ugyanolyan finomak és különlegesek, mint mikor megnyitottak. Ezt is érdemes egyszer kipróbálni, ha még nem ismeritek.
9, Mozi Anyával. Az ötlet nagyon jó volt, a filmválasztás már sajnos nem annyira. Valaki ajánlotta Anyának A kém című filmet, tőle több filmajánlót nem fogadunk. Kérlek tegyétek most a szívetekre a kezeteket és ígérjétek meg a monitorok előtt, hogy sosem nézitek meg ezt a filmet! A ti érdeketekben írom. Az első öt percben világossá vált, hogy nagyon gagyi a film. Olyan volt, mintha egy borzasztó rossz film paródiáját néznénk. Hiába az egyébként általam eddig jobbnak tartott színészek, Jude Law és Jason Statham, így is élvezhetetlen volt a film. Nem mondom, hogy ők voltak a kedvenc színészeim, de sosem gondoltam volna Jason Stathamről, hogy ilyenhez a nevét adja. Igencsak visszaesett a szememben.
10, Kerthelyiségbe kiülüs, fröccsözős este, exlakótársammal, Rékával. Nem tudom, hogy tényleg az elmúlt években lett ennyi szuper kiülüs hely Budapest szívében, vagy csak valahogy eddig nem tűnt fel nyaranta. Minden esetre egy nagyon jó hangulatú estét sikerült eltölteni jó kis társaságban.;)
A Cserpes is egy kötelezően meglátogatandó hely :)
11, Ebéd a Gozsduban Lauval, Sacival és Erikával. Biztos csúnyán hangzik, de én élvezem, mikor mindenki rohangászik hétköznap a munka miatt, én pedig csak úgy sétálgathatok és nyugodtan beülhetek ebédelni a csajokkal, mert én szabin vagyok. (Persze nem a káröröm szól belőlem, hanem az, hogy élvezem, hogy én éppen aktuálisan ezt megtehetem.)
12, Egy délután Enikővel, ami természetesen a Fellini Rómain végződik. Ez nálunk nyáron egyrészt már kötelező programnak számít, másrészt talán lassan törzshelyünknek is hívhatnám. Ha tehetjük , BKK hajóval megyünk fel a Római partra. Olyan jó már a hajó úton ráhangolódni arra a nyugira, ami ott a vízparton vár ránk. A hely mindig tele van, de ettől függetlenül mégis mindig a nyugalom jut róla eszembe. És persze az órákig tartó beszélgetéseink. Igyekszünk kihasználni, hogy végre nem csak viberen és skype-on beszélhetünk, hanem személyesen is. Nagyon örülök neki, hogy ezt a barátságot még az az 1000km-t sem tudta kikezdeni, ami most megakadályoz abban, hogy rendszeresen tudjunk közös programokat szervezni. Lesz ez még máshogy!;)
Indulás :)
13, Tesós reggeli. Sacival és Lauval szeretünk elmenni nyugodtan reggelizni. Szuper reggelizőhelyekből is egyre több van Budapesten. Szerencsére nekem vannak embereim (Saci és Lau), akik előre felfedezik a legújabb helyeket és aztán a legszuperebbre el is visznek magukkal. Így jutottunk el most a Patrisa Provence-be. Aki szeret hangulatos helyen reggelizni, annak kötelező. Mind a berendezés, mind az ételválaszték visszatükrözi az igazi Provence hangulatát.;)
14, Shopping délután a lányokkal. Lau és Saci sokkal jobbak, mint egy shopping app. Kezdjük ott, hogy nem kell letölteni őket a telóra, maguktól frissülnek, folyamatosan alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, sokkal szórakoztatóbbak és még a csomagcipelésben is segítenek. Őket is csak ajánlani tudom mindenkinek (Mondjuk velem könnyű dolguk van, hiszen elég régóta ismernek.:P) De tényleg iszonyat jófejek és határozottak. Elég ha az üzlet másik végéből felmutatok egy ruhadarabot, ők azonnal félreérthetetlen fejbiccentéssel jelzik, hogy felpróbáljam-e, vagy tegyem-e vissza, mert nincs rá szükségem. És ezen a téren elég kitartóak, ellentmondást nem tűrően jelzik, ha valaminek a boltban kell maradnia. Mondjuk ez igaz azokra a darabokra is, amiken én hezitálnék, hogy megvegyem-e. "Igen, jól áll. Hozzad! Állj be a kasszához! Aztán gyerünk tovább." Egyszerű, de annál egyértelműbb utasításokkal kommunikálnak ilyenkor. Nélkülük most nem lennék egy Nespresso kávégép boldog tulajdonosa. És nem iszogatnám a jegeskávét tűző napsütésben a teraszomon.:) Remélem a lányok lelkesedése még sokáig kitart és jönnek velem legközelebb is shoppingolni.:P
Jól megérdemelt kávénk a Frei Caféban. Ezt is csak ajánlani tudom, tessék egyszer benézni. Remek kávé, nyugodt környezet, alacsony árak.
Végre. Idén az első igazi jegeskávém. Vanília fagyival, ahogyan azt kell.:P
15, Zenélőkút a Margitszigeten. Nem tudom, miért szeretem, de nekem ez is hozzátartozik a nyárhoz, amióta egyszer Enikővel elmentünk oda. Minden nyáron legalább egyszer igyekszem eljutni oda. Idén, hogy egy kis időt együtt töltsünk Anyuékat rángattam el magammal. Na, jó azért annyira nem vészes a dolog. Jöttek velem szívesen. Barátságosan George Ezra Budapest című számát felvettem videóra és át küldtem a kollégáknak WhatsApp-on. Hadd nosztalgiázzanak ők is. Épp két hete még velük voltam ott. Habár velük délelőtt, így ők a gyerek-blokkot hallgatták meg....;) De ezt is, főleg sötétedés után, egyszer érdemes mindenkinek megnéznie.
16, Rékus diplomaosztója. Ez egy nagyon fontos és megható esemény. Habár 45 fokban egy minden szellőzéstől mentes aulában végigállni az ünnepséget, nem éppen olyan dolog, amit minden héten kétszer szívesen megtennék. De jó volt látni, ahogy átveszi a diplomáját. És nagyon szerencsésen jött ki, hogy pont otthon voltam. Azért egy kis szerencse is kell az élethez.:)
(Rékán magassarkú volt, rajtunk nem. És nem engedték a csajok, hogy lábujjhegyre álljak.....)
