Idén olyat csináltam, amit eddig még sosem. Repülőre ültem a születésnapomon és elutaztam egy hosszú hétvégére. Az utazás apropója a Maitland tanfolyam volt, illetve, hogy megbeszéltük Ellennel, hogy idén is elutazunk valahova. Én pedig összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Tervezni tudni kell.:)
Indulás :)
Pénteken egy röpke egy órás repülőút után megérkeztünk Hamburgba. Relatíve gyorsan sikerült elfoglalnunk a szállást is, így elég sok időnk maradt városnézésre.
Szép időnk lesz.:)
A Berliner Tor megállónál ez fogadott minket.
A várossal való ismerkedést a ma már Hamburg jelképeként emlegetett, nemrég elkészült, Elbphilharmonie-nál kezdtük. Ez egy koncerthelyszín, ami valójában két hatalmas hangversenyteremnek, egy kilátóterasznak, valamint egy szállodának, lakásoknak, és éttermeknek helyet adó hatalmas épületkomplexum. A kilátóteraszról szép kilátás nyílik az Elbára, a Landungsbrücke-re, a musical komplexumokra és a dokkokra, ahol lepakolják a hatalmas teherhajók szállítmányait.Elbphilharmonie
Kilátás az Elbphilharmonieból
Lego-kocka alakú ülőalkalmatosságok :)
Utunkat az Elbphilharmonie közvetlen közelében lévő Speicherstadtban (raktárváros) folytattuk. Régen vámraktárak voltak itt, ma már csak kevés házban tárolnak különböző szállítmányokat, főleg szőnyegeket. A házak egyik oldalán csatornák vannak a hajóknak, a másik oldalon pedig utak a szállítóautóknak. Nekem nagyon tetszett a Speicherstadt atmoszférája, a szűk utcák, a házak egyszerűsége, a kis kanálisok. Ha valaki Hamburgban jár, mindenképpen menjen el oda!;)
Délután betértünk a Meßmer teaházba, ahol rengeteg nagyon jó illatú tea közül választhattunk. Jó volt kicsit leülni és élvezni a fehér porcelánból szürcsölgetett ízes nedűt.
Tea és a "szülinapi tortám"
A városnézést a Landungsbrücke-nél folytattuk, ami közel 700 méter hosszan húzódik az Elba mentén és a város egyik tömegközlekedési csomópontja. Régebben innen indultak többek között az Amerikába tartó kivándorlók tömegeit szállító hajók, ma már csak a helgolandi komp és a városi hajójáratok állnak meg itt. Itt található az Alter Elbtunnel (régi Elba-alagút) is, melyet 1907-1911 között építettek, hogy megkönnyítsék a Steinwerderbe átjárók életét. Az alagút egyik járata ma is látogatható gyalogosan vagy biciklivel.
Alter Elbtunnel
A nap zárásaként St. Pauli felé vettük az irányt. Itt egy vezetésen vettünk részt, ahol megismerkedtünk Hamburg talán legismertebb városrészének, az éjszakai élet színterének, múltjával és jelenjével. A helyről azt hiszem sok mindent elmond, hogy már az útikönyv is jelezte, hogy a híres Davidwache-val szemben lévő Burger Kingben a mosdóban csak alig van valami neon fény, hogy ne járjanak oda a függők belőni magukat... Mondjuk, mikor Ellen kérdezte, hogy nálam is rossz volt-e a lámpa, legalább tudtam, hogy miért nem volt fény. Egyébként egész más szemmel nézi az ember az éjszakai forgatagot, ha kicsit megismeri az egész hely történetét, és hogy milyen "szabályok" szerint élnek az ottaniak.
A hazaúton belefutottunk a Hamburger Domnál (hamburgi "Oktoberfest") még egy tűzijátékba is. Szép lezárása volt az eseménydús születésnapomnak.
Szombaton reggel megreggeliztünk a városban, majd, lányok lévén, kicsit shoppingoltunk. A Bonprix üzletében egészen futurisztikus élményben volt részünk. Kaptunk egy okostelefonszerű kütyüt a kezünkbe, amivel be tudtuk olvasni az adott ruhadarab QR-kódját és kiválasztani a megfelelő méretet. A termékek kiválasztása után kis várakozást követően megkaptuk a próbafülke számát, ahol bekészítve vártak minket a felpróbálni kívánt ruhadarabok. A nem megfelelő méretet is könnyen lehetett orvosolni, csak kérni kellett egy másikat és máris nyílt a próbafülke egyik fala és ott is volt az új méret. Nem tudom, hogy elfog-e terjedni ez a modell és ha igen, mikor, de elég vicces élmény volt. Én végül nem találtam semmit, de legalább Ellennek vettünk cipőt és hátizsákot.
Reggelink helyszíne, egy kisebb bevásárlóközpont
Délben egy kávékóstoláson vettünk részt a raktárvárosban egy kávézóban, ahol maguk pörkölik a kávét. Az internetes leírás jobban hangzott, mint amilyen a program volt. Sajnos. Túl sokat beszélt a nagyon lelkes úriember a kávé történetéről, és túl kevés idő maradt a kóstolásra és a kávéfőzési lehetőségek megismerésére. Holott ez lett volna a témája a kurzusnak... Azért utána az Elba túlpartján egy másik kávépörkölő helyen ittunk egy szuper eszpresszót a ragyogó napsütésben.:) Valamikor a teherhajóknak köszönhetően renget kávépörkölő üzem volt Hamburgban. Aztán az ipari kávépörkölés megjelenésével ezeknek a száma több százról 5-6-ra csökkent. Most pedig van egy új hullám és ismét egyre több kisebb kávépörkölő jelenik meg a városban.
Kávékóstolás French Pressből
Napsütés, képeslapírás, és egy remek eszpresszó
Délután felmentünk a város legnevezetesebb, a Szent Mihály templom tornyába, ahonnan a Hamburgban nem éppen szokványos, tiszta, napsütéses időnek köszönhetően csodás kilátásban volt részünk.
A délután többi részét a belvárosban töltöttük. Eljutottunk a Binnenalsterig, ami az Alster folyó kiboltosulása. Olyan mit egy hatalmas tó és csodás homlokzatú házak veszik körül minden irányból.
A nap végén megnéztük még a méltán híres városházát is. Ez is egy csodás épület.
Vasárnap hajnalban, egy tűzriadó után, elindultunk a kötelező turista programra, megnézni a híres Fischmarktot (halpiac). Ez csak vasárnaponként van nyitva. A nevével ellentétben nem csak halat vagy halas ételeket, de gyümölcsöt, tésztát, csokoládét és növényeket is lehet ott kapni. Méghozzá előre összekészített hatalmas kiszerelésben. A gyümölcsöket kosárban árulják és nagyjából tíz kiló, ami benne van. A növényeket, virágokat is összecsomagolják és lehet rá alkudni is. A száraz tésztákat is hatalmas szatyrokban kínálják. A helyiek itt szerzik be a hétre való élelmiszer adagjukat. A régi piaci épületben pedig reggel nyolckor is megállás nélkül dübörög a rockzene. A színpadon a banda, előttük pedig a Reeberbahnról érkezett bulizók, akik itt folytatják a partit, (a korai óra ellenére) sört isznak és egy-egy halas zsemlével próbálják felszívatni az alkoholt. Eléggé egyedi látvány. Szegény épület szerintem többet érdemelne. De ilyet biztosan nem lehet látni máshol. Ez is hozzátartozik Hamburg látnivalóihoz.
Egyszer volt tűzriadónk vasárnap reggel hétkor, egyszer pedig hétfőn este tízkor. Jó, hogy több nem volt, mert lehet, hogy már nem is reagáltam volna a sziréna szóra....
Felkelőnap fényében
Tésztaárus a piacon (Sajnos több képet nem találtam a piacról.)
A délelőttöt a Miniatur Wunderlandban töltöttük. Ez a világ jelenleg legnagyobb terepasztala, és még nincs kész. 15400m hosszú síneken közel 1040 vonat köröz, és mellettük 280 mozgó autó teszi még érdekesebbé a látványt. 15 percenként váltját egymást a nappali és az éjszakai fények. A kiállítás 9 különböző témát dolgoz fel, mint például Hamburg, Skandinávia, Svájc, Amerika, Olaszország. Hihetetlen, hogy milyen aprólékosan vannak kidolgozva a részletek. Kicsiknek és nagyoknak is szuper szórakozás.
Pillanatképek
Irányítószoba
A következő programpunktunk egy brunch volt. A Miniatur Wunderland mellett található Speicherstadt Kafferösterei-ban remekül lehet vasárnaponként reggelizni. Csak ki kell várni az igencsak hosszú sort a kávéért, mert az sajnos nincs benne a svédasztalos kínálatban.
A brunch után hajóztunk egy kicsit az Elbán.
Délután Ellen kérésére megnéztük a Reeberbahn környékét nappali fényben is, utána pedig egy nagy séta végállomásaként eljutottunk a Planten un Blomen parkba. Hamburg, szerintem legnagyobb, parkjába. A csodás időnek köszönhetően igen csak tele volt a park. Hazafelé még vetettünk egy pillantást az Außenalsterre. (Ez egy még sokkal nagyobb kiboltosulása az Alsternek, mint a Binnenalster.)
Außenalster
Este Ellen elment a reptérre, haza kellett utazni, én pedig felfedeztem még a városháza környékén lévő kis csatornákat. Olyan volt a város ezen pontja kicsit mint Amszterdam. Egyébként nagyon sok arca van Hamburgnak. Itt tényleg mindenki találhat magának való elfoglaltságot. Rengeteg múzeum van. (Gondolom, hogy ez nem függ össze feltétlenül a rossz időjárással, de Ellen már többször volt Hamburgban és mondta, hogy eddig csomószor kellett beltéri programot szervezniük, mert olyan rossz volt az idő.) Aztán itt vannak igazán otthon a musicalek. Rengeteg turista jön csak miattuk is ide. Állandó musicalként fut nagyon régóta az Oroszlánkirály. De persze van sok más színházi program is, a rengeteg színház egyikében biztos mindenki megtalálja a neki való darabot. Aztán van lehetőség az Elbán, a Binnen- vagy az Außenalsteren hajózni. Felfedezni a város többféle arcát. A régi házakat a kanálisok mentén, vagy a modern HafenCityt, ahol üvegpaloták és újkori lakóházak várják a turistákat. Nem mondom, hogy a legzöldebb város, de azért van pár park is. És persze azért az éjszakai életről se feledkezzünk meg, ami szintén rengeteg turistát vonz a városba. Egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide. Mint tudjuk miden európai nagyváros egyforma: folyó, hidak, domb, vár/palota és nagyjából ennyi. Hamburg azért az Elbának, a teherhajóknak, a város történetének és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően azért kicsit tényleg más.
Hétfőtől péntekig a Maitland tanfolyam Level 2b kurzusán vettünk részt a főnökömmel. Sokat tanultunk az egy hét alatt. A manipuláció és az instabilitás volt a két főtéma. Mind a kettő nagyon érdekes és hasznos a hétköznapi munkában. Szerencsénkre egy olyan oktatót kaptunk, akinek csak úgy ittuk a szavait. Remek volt a stílusa, és rengeteg tudás húzódott meg még a viccesen előadott sztorijai mögött is. Hálás vagyok, hogy tőle tanulhattunk. Sajnos sokszor előfordul, hogy nem olyan jó az oktató, mint amire az ember számít, de ez a mostani felülírta minden várakozásinkat. Az eddig megismert oktatók szintjét vártuk, de ez a hét messze túlszárnyalta az eddigieket.
Jól elfáradva, mind az egy heti tanfolyamtól, mind pedig a közel nyolc órás autózástól, péntek este érkeztünk haza. Jó volt, hogy volt egy hétvégém kicsit kipihenni magam mielőtt az újabb hét elindult volna. Jó, hogy volt lehetőségem felfedezni egy új várost, és ismét valami újat tanulni, hogy még jobb legyek a szakmámban. Mint mondtam, összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Vagy a hasznosat a kellemessel? Nem is tudom.:)