Kihasználva a november 1.-i szabadnapot, a november 2.-át kivettem szabinak, hogy elutazhassunk volt kolléganőmmel, Ellennel, Drezdába egy hosszú hétvégére.
Drezda egy csodás város. Érdekessége, hogy a második világháború alatt teljesen lebombázott várost a híres Semperoperen (operaház) kívül csak Németország újraegyesítése (1990) után kezdték el újra felépíteni. Amikor ott jártunk, éppen a régi hidat újították fel. Így a belváros egy részénél hatalmas építkezés fogadott minket. A többi része azonban a "régi" városrésznek egészen szépen lett restaurálva. Újra felépítették többek között a kastélyt, és a Frauenkirchét is. A kastélynak a belső rekonstruálása még nem fejeződött be teljesen. Egy része, ami már készen van, azonban látogatható is, az nagyon szép volt.
Drezda leginkább a Zwinger múzeumról és az operaházáról híres. A legfontosabb tények az operaházról (az idegenvezetőt idézve), hogy kétszer leégett és egyszer elöntötte az árvíz. Ez utóbbit kicsit nehéz volt elképzelni, mert az Elba még sosem volt olyan alacsonyan, mint látogatásunkkor az idei száraz nyárnak köszönhetően. Azért a gyors kezdés után részletesebb betekintést is nyerhettünk az operaház történetébe és restaurálásának érdekességeibe. Az idegenvezetés végén csak azt sajnáltuk, hogy nem vettünk előre jegyet valamelyik előadásra, mert igen csak kedvet kaptunk, a nagyszínpadot elnézve, beülni egy darabra. És sajnos már nem voltak jegyek olyan helyre, ahonnan látni is lehetett volna valamit. Az pedig egy balettnál azért nem hátrány. De majd talán egyszer lesz rá még lehetőség.:)
Első délután csak a lemenőnap fényében, illetve esti kivilágításban láttuk a várost. Másnap reggel a napfénynél azonban megállapítottuk, hogy nekünk sokkal jobban tetszik az esti fényekben pompázó belváros.
Egy kis szabadtéri programot is beiktattunk a városlátogatásba. Szombaton elvonatoztunk a Sächsische Schweizba (Szász Svájc), az Elba mellett elterülő csodálatos homokkőhegységbe. Ott sétáltunk egy nagyot az őszi színekben pompázó erdőben, majd a túra végén megcsodáltuk a sziklákat és az impozáns Basteibrückét (kőhíd).
Jó volt kicsit (újra) kimozdulni otthonról. Megismerni egy új várost. Volt ebben a négy napban minden; városnézés, kultúra, shoppingolás, beszélgetés, túrázás, természet és sok-sok séta.
Nagyon élveztem ebben az impozáns városban a fotózást. Főleg az őszi fények miatt. Érdekes egyébként, hogy bárki kaparintja meg a fényképezőgépemet pár kép erejére, mindig azt mondja utána, hogy most már érti, hogy miért is szeretek annyira nagyon fotózni. Valamiért egészen különleges élmény ezzel a géppel képeket készíteni, és ez egyből mindenkit megbabonáz.:)
Na, de akkor jöjjenek a képek.
Zwinger
Belváros
"Kiszáradt" Elba és belváros
Frauenkirche
Kastély kívülről és a belső udvara
Semperoper
Dresden Neustadt
Goldener Reiter
Pfunds Molkerei (Drezda legszebb üzlete, tejet és sajtot árulnak benne.)
Kunsthofpassage
Staudengarten
Szász Svájc
Palais Grosser Garten
Shoppingtúránk szrezeményei
Drezdai "szuvenírem", mert egy értelmes, használható szuvenír mindenhonnan kell:)
Gyógytornászok egymás között; persze, hogy futócipőt vásároltunk.
Az utolsó képet pedig csak az érdekesség kedvéért osztom meg veletek. A nemrég felújított drezdai kastély mosdójában fotóztam. Ennél többet pedig nem tudok hozzátenni, mert azóta is azon gondolkodom, hogy ezt tényleg ki kellett-e tenni....
