Ismeretterjesztő sorozatom újabb részéhez érkeztünk. Ez pedig nem más, mint a hulladékgyűjtés kérdése. Azt azért elég régóta lehet tudni Németországról, hogy itt szelektíven gyűjtik a szemetet. Lassan azért otthon is egyre inkább megteremtődik ennek a kultúrája. Pár éve már a házaknak is szelektív hulladékgyűjtő kukák vannak, és nem csak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek állnak rendelkezésetekre, hogy elhelyezzétek a szemetet. Itt is mind a kettőből találunk példát. Csak éppen itt még egy kicsit szelektívebb a dolog.
Minden januárban (és költözéskor) megérkezik egy levél a hulladék elszállításáért felelős cégtől, melyben tételesen pontosan fel van sorolva, hogy melyik szemetesbe, mely hulladék dobható bele, illetve egy táblázat, hogy melyik kukát, mikor ürítik.
Errefelé minden háznak négyféle kukája van. Egy kuka a bioszemét gyűjtésére szolgál. Ide kerülnek a zöldség- és gyümölcsmaradékok, a kávézacc, a teafű, az ételmaradékok, és kertből származó egyéb hulladékok, valamint kisállatok almai, ha azok faforgácsból vagy szalmából vannak. Arra is külön leírás van, hogy hogyan helyezzük a hulladékot a kukába. A legjobb, ha papírszatyorban van újságba csomagolva dobjuk ki. Vagy használhatjuk az erre a célra kifejlesztett bio-szemeteszsákot. Én próbálkoztam az elején ezekkel a speciális szakcsókkal. Természetesen kényelmes lenne így kivinni a szemetet. Annyi szépséghibájuk volt azonban, hogy nálam mielőtt megteltek volna, már bomlásnak indultak. Így általában csak annyit sikerült elérnem, hogy mikor kivittem volna a szemetet, az egész bioszemét a földön landolt.... Azóta átszoktam az újságpapírba csomagolós módszerre. Úgyis hetente jön a helyi lap. Erre a célra pont jó, hamár úgyse nagyon olvasok bele.:)
A barna bio kukák mellett, vannak kék színű papírhulladéknak fenntartott kukák. Ide kerül az összes újság (ami nem a bioban végzi csomagolásként :P), levél, katalógus, csomagolópapír, karton. És a kartonnal itt bizony vigyázni kell. Ide elhelyezhetők azon kartondobozok maradványai, amik mondjuk bútorvásárlás után fellelhetők otthon. A hulladékgyűjtő szigetek papírkonténereibe azonban tilos kartont dobni. Ne kérdezzétek, én sem értem....
Aztán van még fekete kuka, ami az úgynevezett maradék szemétnek van, Vagyis annak, ami semmilyen egyéb kategóriába nem sorolható. Ide kerül többek között a papírzsepi, fogkefe, pelenka, vatta, tapétamaradék, öngyűjtő, vállfa, használhatatlanná vált ruha, táska, cipő, felmosórongy. És bizony ebből a kategóriából nem sok szemét gyűlik össze a hétköznapokban, ha az ember rendesen szelektál.
Végül pedig ott vannak a sárga kukák. A mi házunknak három is van belőlük. Ebbe gyűlik össze ugyanis a legtöbb hulladék a háztartásokban. Ide kerül minden, ami csomagolás (joghurtos pohár, konzervdoboz, fogkrémes tubus, stb.), tejes- és gyümölcsleves dobozok, különböző fújós flakonok. Azt már csak halkan jegyezném itt meg, hogy nem tudom, mennyire környezet barát, mikor az úgynevezett "sárga zsákba" dobandó műanyag csomagolásokat kidobás előtt még jó alaposan, sok vízzel és vegyszerrel elmossák a rendet, tisztaságot nagyon kedvelő főleg idősebb korosztály tagjai.
A fentiek mellett van még pár dolog, amit szintén szelektíven kell gyűjteni, de nem a házhoz tartozó kukákba, hanem a szelektív hulladékgyűjtő szigetek konténereibe kell dobni. Újságpapír például helyezhető ide is. De amit otthon nem lehet kidobni csak a konténernél, az az üveghulladék. Ebből is van egyből háromféle. Külön konténer áll rendelkezésünkre a fehér, a zöld és a barna üvegek számára. És bizony nem csak az számít, hogy melyik hulladékot hova dobjuk, hanem hogy mindezt mikor tesszük meg. A konténeren megtalálható, hogy hánytól hány óráig, és mely napokon dobálhatjuk a szemetünket a konténerbe. Különben például csendháborításért feljelenthetnek minket...
Aztán ott vannak még az elemek, amiket Magyarországhoz hasonlóan például a nagyobb élelmiszerüzletekben kihelyezett szeletív gyűjtőbe dobhatunk.
Ha pedig lecseréltük valamelyik háztartási gépünket, mosogatógépet, porszívót, vagy mondjuk tévét, leadhatjuk a régi rossz gépünket a gyűjtőhelyeken, vagy a nagyobb háztartási gépeknél évente maximum kétszer felár nélkül kérvényezhetjük, hogy azokat külön szállítsák el.
A megunt, de még használható ruhadarabjainkat, cipőinket, az évente kb. kétszer minden házhoz az erre a célra külön kihelyezett gyűjtő alkalmatosságba tehetjük.
Külön szabályozzák még többek között a CD-k, a nyomtatópatronok, az energiatakarékos lámpák, a felújításból maradt hulladékok, a sövénymetszés utáni hulladék, a fa, a műanyag (öntözőkanna, ruháskosár, vödör, stb) elhelyezését. Ezeket általában az erre a célra kijelölt helyeken térítés nélkül leadhatjuk.
Elhihetitek az elején azt se nagyon tudtam, hogy mit hova merjek kidobni. Előfordult ugyanis a házban, hogy a fekete kukába valaki egy üveget helyezett el. Mikor jöttek a kukások felnyitották a fedelét, meglátták az üveget és nem ürítették ki a kukát.
Végül pedig ott vannak az ásványvizes és egyéb üdítős palackok, valamint sörösüvegek. Ezeket is külön gyűjtjük. Ha üveges tejet vennék, azt is gyűjthetném külön. Ezek ugyanis visszaválthatóak. Az üvegek nem kerülnek olyan sokba, de a műanyag palackok minden darabja után 25 centet fizetünk a várlásnál. Megéri hát visszavinni őket.
Néha azt hiszem, hogy egy egész szoba kellene arra, hogy ezt a rengeteg szemetet külön tudjam gyűjtögetni. A pincém rendszerint tele van műanyag palackkal, és a rendelőben a szekrényem is. De fő a tudatosság, és a szelektív hulladékgyűjtés!:)
Rend a lelke mindennek, ott van még a karácsonyfák elvitelének a dátuma is
A külföldiekre külön gondoltak. (Azért a németeknek részletesebben van leírva, hogy mit, hogyan, hova dobjanak.)
És még egy apró pici érdekesség a végére. Ha azt hinnétek, hogy ezt az egész rendszert elég egyszer megtanulni, akkor nagyon is tévedtek. Nem kell ahhoz másik tartományba, de még csak nagyon messzire sem költözni, hogy más tematika szerint válogathassuk a szemetet. Annáék Stuttgart másik oldalán laktak. És náluk a "sárga zsákos" szemetet, a papírral együtt, alak szerint kellett rendezni. Volt lapos és kerek szemét. Ennek az értelmét azóta sem sikerült megfejtenem. Gyanakszom, hogy sohasem fogok rájönni, hogy ki és miért találta ki azt a fajta rendszerezést. Ha valakinek van ötlete, kérem, világosítson fel!;)
