Igen, kedves olvasó, errefelé bizony komolyan veszik a szabályokat. Itt nem csak azért vannak a szabályok, hogy legyen mit nem betartani. Itt a szabályokat betartják és betartatják.
Van abban valami szerethető és könnyen megszokható dolog, hogy például az autósok minden zebránál megállnak. Ha összeszűkül az út, beengedik egymást. Betartják a közlekedési szabályokat. Valószínűleg emiatt is engedik nyugodtabb szívvel a szülők, hogy olyan akár 4-5 éves gyerekek egyedül közlekedjenek Rommelshausenben, ahol dolgozom. Hiszen attól nem kell tartani, hogy nem figyelnek rájuk az autósok.
A tömegközlekedésen is mindenki szépen megváltja a jegyét. Nem csak a sofőr kap egy összeget, hanem tényleg ki lesz fizetve a menetjegy. És mielőtt azt mondanátok, hogy itt biztos rendesen meg vannak fizetve a sofőrök, két dolgot fűznék hozzá. A legtöbb sofőr bevándorló és nem német. A másik pedig, hogy tavaly többször is sztrájkoltak a busztársaságok is. De ettől függetlenül úgy nőnek fel az emberek, hogy az utazásért fizetni kell.
Egy pár éve azt is leszabályozták itt, hogy az új építésű ingatlanokba kötelező tűzriasztót szerelni. 2015 januárja óta pedig mindenhol kötelező a tűzriasztó. Ennek értelmében (igaz csak nyár közepén) az én lakásomba is megérkezett a tűzriasztó. Egy csinos kis csomag várt egy szerdai napon a lábtörlőmön. Benne egy levél a főbérlőtől és a készülék. Jövőre elvileg azt is ellenőrzik, hogy rendelkezik-e a lakás tűzriasztóval.
A levélből még az is kiderült, hogy új korlátot kapok a teraszra. Az is le van ugyanis szabályozva, hogy minimum milyen magasnak kell lennie a korlátnak. Hát, mint most kiderült, nálam eddig nem érte el a minimumot a korlát. Először kicsit aggódtam, hogy hogyan is lesz ez a korlátcsere. Nem szívesen vettem volna ki rá szabit. A főbérlő azonban megnyugtatott, hogy majd küld valakit, aki levágja a növényeket a terasz körül és akkor a munkások remélhetőleg kívülről be tudnak jutni a teraszra. Azért a telefonbeszélgetésünkkor nem gondoltam rá, hogy két nap múlva, mikor munkából hazaérve felhúzom a redőnyt a teraszajtónál, egy halom levágott gally látványa fogad. Történt ugyanis, hogy a megígért munkások a nap folyamán megérkeztek és elvégezték a melót. Még mielőtt azt hinnétek, hogy minden szemetet egyszerűen a teraszon hagytak, meg kell nyugtassalak benneteket, később még visszajöttek. Számítottam, hogy jönnek még eltakarítani maguk után, azért mégis kicsit megijedtem, mikor egyszercsak, hirtelen megjelent egy férfi a teraszon. Majd még egy. Utána barátságosan mondták, hogy ne ijedjek meg. Mondtam, hogy ezen már túl vagyunk. De aztán nagyon rendesen elszállították a levágott gallyakat.
A következő meglepetés másnap fogadott. Este munka után egy egészen új terasz látványa tárult elém. Lassan nem merem felhúzni a redőnyt, ki tudja milyen látványban lesz részem.;) A csütörtöki nap folyamán ugyanis lecserélték a korlátot. A korlát volt az ékes bizonyítéka, hogy sikerült felmásznia a szakembernek kívülről a teraszra és mindent kicserélni. Azért lepődtem meg a dolgon, mert a szerda esti telefonbeszélgetéskor a főbérlő még nem tudta megmondani, hogy be kell-e majd jönniük a lakásba a munkásoknak vagy megoldható minden kívülről. Így nem számítottam arra, hogy már a kész terasz vár este otthon. De hát a szabály az szabály. A 60cm kevés volt, legalább 90cm kell. Most van annyi a korlát. És szebb is mint az elődje volt.:) Lenne még pár javaslatom szabályozásra.:P
(Ui: Mikor este felhívtam a főbérlőt és mondtam, hogy szép lett a kerítés, jelezte, hogy ő már megnézte kívülről. Elautózott ide és leellenőrizte a munkát, amiért fizet.)
Ilyen volt....
....ilyen lett
