Március első felében Lőrinc látogatott meg egy hétvégére. Nagy bánatunkra (főleg, az enyémre persze, khmmm) a VfB Stuttgart épp idegenben játszott, így egyéb program után kellett néznünk.
Szombaton Heidelbergre esett a választás, ahol egy belvárosi séta után megnéztük a várkastélyt kívülről, majd felmentünk a filozófusok sétányához.
Először Enkiővel jártam Heidelbergben, majdnem napra pontosan öt évvel ezelőtt. És bizony a sikló akkor sem működött. Most az éves karbantartást végezték rajta, akkoriban már nem emlékszem, hogy miért nem járt, de gyanítható, hogy hasonlóak voltak az okok. És bizony akkor sem volt túl szép időnk, kicsit talán esett is az eső, mint most. Hiába mondnom mindig Lőrincnek, hogy az angol időjárást nem kell magával hoznia...:) Mégis minden negatívumot leszámítva (borús idő, "sosem" közlekedő sikló) Heidelberg egy nagyon kis helyes városka. Itt található Németország legrégebbi egyeteme, ami többek között az általános orvostudományi karáról ismert otthon. A várkasélyból csodás kilátás nyílik az óvárosra és a mellette folyó Neckarra. A főutcán szombaton mindig nagy élet van. Egy igazi élmény a régi házak között sétálni. A város jelképeként is szolgáló Szentlélek templom érdekessége pedig, hogy több mint kétszáz évik egy fallal volt elválasztva; a főhajó protestáns volt, a kórus katolikus. A városban tett látogatás után estére megfáradva, jó sok kilométerrel a lábunkban térünk haza.
Szentháromság templom
Valaki épp gyönyörűen zongorázott
Egy a sok-sok régi csodálatos üvegablakból...
...és egy a modern ablakok közül. A megfelelő jelzőt még keresem erre...
Impozáns régi templombelső és egy modern kiállítás, aminek a lényegét és templomi létjogosultságát nem sikerült egészen megértenem.
Mi és a várkastély. Valakik nagyon szerettek volna közös egy fotót itt, ezért felajánlották, hogy csinálnak nekünk egyet és cserébe mi is csináljunk nekik. Kicsit komplikált módja a "légyszi készíts nekünk egy fotót"-nak, de legalább nekünk is lett egy közös képünk.
Várkastély
Kilátás a várkastélytól
És a látkép a folyó túlpartjáról.
Tavaszodik
Délután végre kicsit kisütött a nap.:)
Heidelberg esti fényei (Az éjszakai fotózást még azért kicsit gyakorolnom kell.)
Vasárnap kicsit komótosabbra vettük az indulást. Az időjárás sajnos aznap sem tűnt túl kegyesnek hozzánk. Először Fellbachba mentünk át, hogy együnk egy jó sütit a Stolz cukrászdában. Utána pedig Stuttgart felé vettük az irányt. Örömünkre elvonultak az esőfelhők, egészen kitisztult az ég, így a tv-tornyot választottuk úti célként. Az örömünk azonban nem tartott sokáig, a hegyre fölérve kiderült, hogy a tiszta égbolt az igen erős szélnek köszönhető, emiatt viszont le kellett zárni a kilátóteraszt. (Két nappal később megtudtam egy betegemtől, hogy olyan 130 km/h széllökések voltak aznap, ekkorákat még nem is nagyon mértek arra.) A délután többi részét Stuttgartban töltöttük sétálva, beszélgetve.
Jó volt ez a pár nap, jó, hogy jöttél, Lőrinc!
